Ahogy teltek a napok, úgy vált egyre valósággá az Új Életem. 
Tehát ilyennek kellene lennie egy kutya életének? A menhelyen sokféléről álmodozunk, hogy vajon milyen lehet egy kutya élete a menhely után. De mindegyik álomban közös, hogy szabadok vagyunk és érezzük, hogy tartozunk valahová, tartozunk valakihez. Ezen az új helyen, ahová kerültem hamar elkezdtem ezt érezni, innen tudtam, hogy ‘hazataláltam‘. A kezdeti bizalmatlankodás elmúlt, átvette szerepét a mérhetetlen hála és alázat. Elvégre, új értelmet nyert a kutya-élet 🙂
Egy kutya új élete
Szemben a menhely szűk kennelével, amin ráadásul többen is osztozkodtunk, most egyedül vagyok egy hatalmas kutyaházban, óriási kertben rohangálhatok, nagyokat sétálunk a családdal, finom kajákat kapok és rengeteg játékom van. 
Nekünk menhelyi kutyáknak nem igazán vannak játékaink, ezért eleinte szó szerint megijedtem, ha felém dobtak egy- egy labdát. Ha játszani próbáltak velem valamilyen játékkal, behúztam a farkam és elszaladtam a házamba. Ennyire új volt számomra minden. Szerencsére türelmes és kitartó volt a Családom, így hamar rájöttem, hogy a játék jó! Nagyon is jó!
Lettek új kutyi barátaim is, akikkel rendszeresen járunk nagyokat sétálni a közeli tóhoz vagy az erdőbe. Mókás formák…. egyikük a pockokra vadászik, a másik állandóan terelne minket, a harmadik meg úgy viselkedik mint egy kisbaba dinoszaurusz testben. A legkisebbnek meg akkora arca van, hogy állandóan tőle hangos az erdő, én pedig leginkább kacsára vagy békára szeretek vadászni. Szeretek velük lenni, sok új dolgot tanítottak nekem a kutyák életéről! 
A kutya életének fontos része, a kutyaiskola
Anya szerint minden gazdinak kutya kötelessége lenne egy alap engedelmességi vizsgát végig csinálni a kutyájával egy kutyaiskolában. Teljesen mindegy, hogy fajtatiszta vagy keverék, menhelyi vagy egyéb helyről származik a kutya. Ahogy eléri a kutya a kb. féléves kort, irány az iskola. A kutya élete és ezáltal a gazdi élete is megváltozik. Kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb és következetesebb lesz.
Az iskolában jöttünk rá arra, hogy az angol vagy a dán pointer fajtához állok legközelebb, ami megmagyarázza, miért szeretek a kacsákra vadászni, ily előszeretettel. Mondjuk ezen kívül biztos van még bennem pár másik fajtájú kutya is. Anyukám például egy rottweiler keverék kutya, az Apukámról nem tudok semmit. Elég sok bókot kaptam már az életemben, így nem zavar különösebben, hogy ilyen vegyesre sikeredtem. Hiszen nem attól szép egy kutya, hogy fajtatiszta!
