A Balatonon lenni jó, kutyával a Balatonon lenni pedig különösen jó! Szuper érzés kutyának is és gazdinak is látni, ahogy a kutyája élvezi az új környezetet, az ingereket és persze a hatalmas vizet!
Menhelyről a Balatonig!
Fenekestől felfordult az életem a menhely után. Én, aki 5 hónappal ezelőtt még csak egy voltam a sok menhelyi kutya közül, eljutottam a Balatonra! Mi több, óriásit csobbantam benne, sokszor! A menhelyen arról álmodtam, hogy lesz egyszer egy családom, akiket őrizhetek, védelmezhetek és egy saját kennelem, amiben élhetek! De az, hogy ilyen csodálatos helyre is eljussak meg sem fordult a fejemben! Azt kell mondjam, az igazi élet a menhely után kezdődik!
Kutyával a Balatonon
Szóval, ez a történet úgy kezdődött, hogy egyik nap óriási volt a sürgés forgás a család körül, pakolás, rohanás, rendezkedés. Elképzelni nem tudtam mi történik. Arra viszont rájöttem, hogy valahova elmennek, mert a kocsi elképesztően megtelt bőrönddel, így hát letettem magam az autó mellé, nehogy otthon maradjak. Még jó, hogy így tettem, mert induláskor engem is betessékeltek a kedvenc helyemre, az óriási, kényelmes csomagtartóba. Aztán elindultunk.
Nagyon sokáig mentünk, de engem nem zavart, mert imádok autókázni, egy hangom nem volt. Egyszer csak megállt az autó és egy idegen helyre érkeztünk, ahol egy nagyon kedves néni várt minket a kutyájával, Árcsival. Sokan eljöttek Anya családjából, köztük a legjobb kutya-barátom is, Csubi, a kis havanese.
Hamar rájöttem, hogy nem egy napra jöttünk. Első éjszaka hangosan bemutatkoztam a környék kutyáinak, egész hosszan beszélgettem velük. A család nem kifejezetten díjazta a sok ugatást, de nem tehetek róla, előtörtek belőlem a mélyen szunnyadó kutya- ösztönök! Nem is beszélve a sok idegen szagról, új ingerekről. Mindent be kellett járnom, meg kellett jelölnöm! A legszuperebb érzés mégis az volt, amikor először megmártóztam a Balatonban! Önfeledt boldogságot éreztem , nagyokat úszkáltam. Olyan is volt, hogy beleugrottam a vízbe a stégről! Minden túlzás nélkül állítom, hogy ez volt életem legjobb hete (leszámítva persze az új életem kezdetét).
Minden évben a Balatonon
Az eltelt több mint 4 év alatt, a balatoni nyaralás minden évben megismétlődött, és a család minden évben úgy gondolta, hogy kutyával jó a Balatonon lenni! Fantasztikus élményeket szereztem. Mivel minden évben ugyanoda járunk, így tulajdonképpen már olyan, mint egy második otthon. A szállásadót nagyon szeretem, sok időt töltök vele, amikor a Család olyan programra megy, ahová én nem tartok velük. Rendszeresen ellátogatunk a közeli kutyás strandra is, ahol rengeteg kutyával tudok szaladgálni és fürdeni a Balatonban. Minden nap elmegyünk sétálni a környékre Csubival meg a gyerekekkel, de a partra is sokszor lekísérem a Családot, ahol árgus szemekkel őrzöm Őket és persze nagyokat lubickolok a vízben.
Kedvencem, amikor az iszapot dobálják nekem, mintha labda lenne, de mire odaérek a „labda” eltűnik, hiába keresem! De semmi gond, mert máris érkezik a következő „labda”!
Nagyon klassz hely a Balaton! Bárcsak minden kutya-társam láthatná legalább egyszer!
